Csizmadia

A gyerekeknek a téli kabátokat és csizmákat mindig igyekszem úgy vásárolni, hogy uniszex darabok legyenek. Inkább veszek drágábbat, de bírjon ki 2-3 gyereket. Téli cipőknél amúgy is jellemző, hogy 3 hónapot használja a lurkó és következő szezonra már kinövi. Azonban előfordul, hogy a kínálat nem egyezik meg az én elképzeléseimmel. Így történt, hogy vettünk a lányomnak egy hótaposót, ami kék színű és rózsaszín virágok vannak rajta.
Rózsaszínt fiúra nem adok, de úgy gondoltam, ha eljön az ideje, megoldom valahogy a problémát.
Nos idén itt volt az alkalom. Úgy gondoltam, textilfilccel pöttyöket csinálok a virágokból. Szuperül nézett ki, ám az első nagybevetésnél (másfél óra fetrengés a hóban és két tucat hóangyal elkészítése) megadta magát a festék, hiába fixáltam (valószínűleg nem eléggé). Mérgemben bevágtam az egészet a mosógépbe. Naná, hogy nem jött le a festék.

Jött a következő verzió. Elő az anyagos ládámat, még találtam benne egy kis kék orkán maradékot. Kiszabtam az anyagot, ringliztem és összevarrtam. Ezután próbáltam hozzávarrni a csizmához géppel, hát nem ment. Így maradt a kézi varrás, ami nem az erősségem, de ahhoz képest elég jó lett.
Azért voltak pillanatok, amikor új csizmáért kiáltottam. Mikor kész lettem, akkor eszméltem rá, hogy a lányom idei hótaposója rózsaszín szőrmés. Szóval pár év múlva ismét varrhatok.