Madáretető

Ismét egy bejegyzés az újrahasznosítás jegyében.

Ezt az etetőt már régebben készítettük a férjemmel. Egy két literes visszaváltható (tehát erősebb műanyag) flakon az alap, amire két nyílást vágtunk. Hogy ne sértse fel az érdes műanyag a madarak lábát, kis műanyag csövet hoszábban kettévágtunk és ráhúztuk. Egy fejjel lefelé fordított virágtatró alátétet tettünk tetőnek. Azóta már beszereztünk egy fából készítettett is, de ezt vissza kellett raknunk, mert a verebek kitúrták onnan a cinkéket. Ez viszont annyira inog, ha rászáll egy madár, hogy csak a bátrabb verebek próbálkoznak meg vele. Így minden szárnyasnak jut mag.


Még elkészíthető, hiszen a képek tanúsága szerint márciusban is szükség lehet rá.

Csizmadia

A gyerekeknek a téli kabátokat és csizmákat mindig igyekszem úgy vásárolni, hogy uniszex darabok legyenek. Inkább veszek drágábbat, de bírjon ki 2-3 gyereket. Téli cipőknél amúgy is jellemző, hogy 3 hónapot használja a lurkó és következő szezonra már kinövi. Azonban előfordul, hogy a kínálat nem egyezik meg az én elképzeléseimmel. Így történt, hogy vettünk a lányomnak egy hótaposót, ami kék színű és rózsaszín virágok vannak rajta.
Rózsaszínt fiúra nem adok, de úgy gondoltam, ha eljön az ideje, megoldom valahogy a problémát.
Nos idén itt volt az alkalom. Úgy gondoltam, textilfilccel pöttyöket csinálok a virágokból. Szuperül nézett ki, ám az első nagybevetésnél (másfél óra fetrengés a hóban és két tucat hóangyal elkészítése) megadta magát a festék, hiába fixáltam (valószínűleg nem eléggé). Mérgemben bevágtam az egészet a mosógépbe. Naná, hogy nem jött le a festék.

Jött a következő verzió. Elő az anyagos ládámat, még találtam benne egy kis kék orkán maradékot. Kiszabtam az anyagot, ringliztem és összevarrtam. Ezután próbáltam hozzávarrni a csizmához géppel, hát nem ment. Így maradt a kézi varrás, ami nem az erősségem, de ahhoz képest elég jó lett.
Azért voltak pillanatok, amikor új csizmáért kiáltottam. Mikor kész lettem, akkor eszméltem rá, hogy a lányom idei hótaposója rózsaszín szőrmés. Szóval pár év múlva ismét varrhatok.

Csigák

Ha a férjem fogadást kötött volna, hogy mi lesz az első érdemleges bejegyzés, nyert volna. Naná, hogy sütésről szól. Imádok sütni és a családom egyik kedvence a kakaós csiga. A recept már nem tudom honnan van, de az biztos, hogy eredetileg darázsfészek. A tésztához nem nyúltam, viszont a tölteléket állandóan variálom, a fele mindig kakaós.

Tészta:
2dkg élesztő
2,5 dl tej
4dkg cukor
Ezeket felfuttatjuk.
2 tojássárga
15 dkg margarin
1,5 kismérő (ez nálam a kenyérsütőgép mércéje) só
40 dkg liszt.
Az egészet belerakom a kenyérsütőgépre és dagasztó programon elindítom. Közben megcsinálom a tölteléket. A kakaót összekeverem a porcukorral. Sosem mérem, szemmértékre megy.
Ha kész a tészta, kinyújtom kb 1 cm vastagra és megkenem olvasztott vajjal (kb 5 dkg elég rá), majd megszórom a töltelékkel. Most kakaós és sajtos készült. Az utóbbira egy tubus ömlesztett sajtot és reszelt trappistát szórtam. Majd az egészet feltekerem és a rudat kb 3 cm széles darabokra vágom. A kivajazott tepsiben egymástól kb 2cm távolságra teszem őket. Légkeveréses 180 fokos sütőbe teszem. Most jön a lényeg, ami miatt szuper finom és puha lesz a csiga. Mikor kezd egy kis színe lenni, rákanalazok 1 dl enyhén cukrozott tejet. Eleinte sokalltam ezt a mennyiséget és rendkívül óvatos voltam, de idővel beláttam nagyon jót tesz neki. Utána vissza a sütőbe és pirosra sütöm.

Ez a mennyiség nálunk maximum két evésre valót tesz ki. Ha elemünkben vagyunk, elfogy az egész tepsi.

Kakaós

Sajtos

Beharangozó

Új év, új elhatározások. Lassan egy hónapja is van, hogy fejben tervezem ezt a blogot. Napok óta meg azon vagyok, hogy megnyissam, de egyszerűen nem sikerült. Most végre megvan. Hogy miről is fog szólni? Sütésről, főzésről, varrásról, kreatív hobbyról. Egyelőre. Aztán ki tudja majd hogy alakul, mivel bővül a sor.;-)