Bari torta

Ismét barival jövök. Az ovis tortasütő versenyre készítettem. Kiindulási ötlet Maczy tortája volt, menet közben jöttem rá, mi lenne ha a táska barit készíteném el.

Azért pár gikszer itt is becsúszott. A blog címet lassan buktára is változtathatnám. :-)
A marcipánt házilag csináltam (Innen az első receptet használtam. Még kellett hozzátennem kb 10 dkg porcukrot, mert nem lehetett formázni.), a színezést is. Az ételfestékre nem volt ráírva a szín, így sikerült citromsárgára festenem a fejet testszín helyett. Végül kakaót szórtam bele, elég érdekes barna lett belőle (a kép nem teljesen adja vissza a színeket).
A marcipánt rátettem a krémre, majd mikor elkezdett izzadni a marcipán, akkor esett le mekkora marhaságot csináltam. (Akik megnyerték a tombolán azt mondták nem ázott el a piskóta. Ennek azért örültem.)
Maczy azt írta a blogjában, hogy a gyapjúnak a csigákba tekercselése nagy meló volt, így gondoltam nagy lyukú reszelővel megoldom ezt a problémát. Nem jött össze, minimum egy órát én is elvacakoltam vele. Persze lehet, hogy bolti masszával könnyebben boldogultam volna.
A krém vaníliás-kókuszos volt. Hasraütés szerűen csináltam, de olyan jól sikerült, hogy felírtam a pontos receptjét.

Pár tortám a régebbi ovis tortasütő versenyekről:

Pénzes zsák

Gyermekeim szülinapjára készített tortáim:

Rendszerezés

Gyűjtőszenvedélyem újabb ékes bizonyítéka:

A tárolásuk viszont kisebb gondot jelentett, volt hogy a fiókot már be se tudtam csukni. Eleinte arra gondoltam, felfűzöm őket valamire és így fogom a kamrába tenni. Rájöttem nem jó, mert porosak lesznek. Ekkor jött az ötlet, az üres fém dobozok (merthogy azokat is gyűjtöm;-)) a szekrény tetején. Háromba bele is fértek. A többibe műanyag kupakokat és parafadugókat tartok.

Misz Röfi

Gyűjtögető típus vagyok. Bevallom sokszor már engem is zavar. Mert például mi a csodának rakom el a szitává változott, vagy lyukas zoknikat? Értelmes magyarázatot nem találtam rá. Pár hónapja viszont neten rábukkantam az Életre kelt zoknik című könyvre és tudtam itt a megoldás.
Elsőnek olyan zoknilényt választottam, amihez volt leírás. Jól tettem, mert bár roppant egyszerűek, azért a fogásokat meg kell tanulni. Első tanulság, dupla cérnával kell dolgozni. Ugyanis a test szorosra húzásakor, kialakításakor elszakadt a cérnám. Másodjára azért kellett lebontanom, mert rossz helyen varrtam, nem lehetett szorosra húzni az anyagot. Még bakiztam menet közben párat.
A leírással ellentétben nekem nem kellett egy pár zokni, fél párból is megoldottam. Miért ez a takarékosság? Mert attól féltem, a fiamnak is meg fog tetszeni (mellékesen megjegyzem, igazam lett), több rózsaszín zoknim pedig nem volt. A végeredmény pedig Misz Röfi lett:

Aki ezek után nem lenne biztos malacunk nemében, az el is olvashatja:D: